Az időutazó felesége minisorozat


A sorozat Audrey Niffenegger 2003-ban kiadott regénye alapján készült. A szerelmes sci-fi egyszer már vászonra került, 2009-ben Eric Bana játszotta az időutazástól szenvedő Henry-t, aki egy furcsa génbetegség miatt folyton véletlenszerűen ugrál az időben, feleségét pedig Rachel McAdamset játszotta. A film nem aratott nagy sikert valószínűleg ezért gondolta az HBO, hogy újra hozzányúl és több játékidővel rendelkezve újra gondolják a történetet. A főszerepekben Theo James és a trónok harcából ismert Rose Leslie párosa.


A sorozat első része talán nem sikerült a legjobbra, rengeteg az időben ugrás és a történetet felépítő alapmagyarázatok és furcsaságai, a különböző időutazás szabályai túlságosan bonyolult teszi a történéseket és talán kissé elsietett, ami kihatással van a szereplők dinamikájára, ami nem nagyon csillog. Viszont, ha esélyt adunk a katyvasznak, amibe bele tenyereltünk, szépen lassan kibontakozik és a szereplők is belerázódnak ahogyan haladnak az események. Néhol erőtlen látványvilág megoldásokat jól kompenzálja a sminkesek megoldásaik a több korban lévő szereplők ábrázolásában.


Karaktereink céljai lassan bontakozik ki és mi nekünk is várnunk kell, hogy megértsük gondolkodásukat, de a végére körbe ér a dolog és egy szerelmes sztori kerekedik ki belőle, de talán nem az a erős szenvedéllyel teli szerelemre kell gondolni, hanem inkább utalok a házasság és a kötelék erejére a bizalomra, amit egymás felé nyújthat két ember, mert anélkül nem működne a dolog. Tetszett a gondolat, hogy bár egyedi a kapcsolatuk helyzete, de mégis hasonló problémával küzdenek, mint akárkik csak hát egy kissé extrémebb módon.


A problémám talán a ki nem fejtett szálakkal van. A feldobott labda, ami a levegőben is maradt, mint például az utcán megtalált lábak maradványai vagy csak az üres tolószék. Míg az időutazó anyja halála gyönyörűen van felépítve a főszereplőnk saját halála kimarad a képletből, pedig szerintem már belefért volna és érdekelt is. Összegezve talán mutat újat, kicsit kimozdít a komfort zónából, de nem lesz a kedvenc szerelmi drámám, viszont örömmel fogom megnézni a szereplők következő munkáját, mert minőségben megállta a helyét és nem érzem elpazarolt időnek míg megnéztem a sorozatot.

Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése