A várva várt Strange második része is megérkezett oly sebességgel, amire lehetet számítani a cím alapján, elvisz minket az őrület határára. A multiverzum ízelítője az utolsó pókember moziból, jól tükrözi nagyjából mire készüljünk ezzel a filmmel kapcsolatban.
Film tempója miatt, rengeteg pótforgatást tartottak, hogy a nehezen kibogozható részek is érthetőbb legyen az olyan nézőnek is aki, nincs tisztábban az előzményekkel. Ez a lépés nem meglepő, de szükséges e? Megpróbálták úgy létrehozni, hogy a film ne lassúljon le és valószínűleg ettől lett egy kicsit más a film.
Marvel filmnek tökéletes, de sajnos nem sorolhatjuk a legjobbak közé, ami azért kár mert személy szerint piedesztálra emeltem és trónbitorlót képzeltem el. A látvány világ szinte már tökéletes, de sajnos néhol helyen a virtuális megoldások nem voltak elég meggyőzőek, de egyáltalán nem zavaró. Az in media res kezdés már nem újdonság egy képregény adaptációnál, de a film hátrányaként úgyis marad szinte beleragadunk. Egy sehonnai kislány, akitől mindenki és minden függ és Strange, aki végtelenül küzd az egójával, de végül ő az egyetlen mert ő más mint a többi. Meglepetést hozhat a gonosz a szerepe, amelyet a Marvel sorozat a Wandavision-ből kiderül hogy, a skarlátboszorkány egy igazi főgonosz, de furcsa módon a jóslat ellenére csak a család fogalma érdekli.
Benedict Cumberbatch játéka megkérdőjelezhetetlen, a rengeteg cameo is feldobja a hangulatot. A megkevert univerzumok sok fejfájást okozhatnak, de What if-en jól vették az akadályokat. Lehet többre számítottunk, de képregény hű alkotás egy remek mozi és talán csak egy kavalkád felvezetés.
Comments